„Van egy csajom, vagyis volt egy csajom a Damjanich utcában és egy másik a Rumbach Sebestyénben. A Rumbach Sebestyén azt hiszi, hogy a Damjanichban lakom, a Damjanich meg hogy a Zichy Jenő utca valahányban. És igazából hol laksz? Itt. Mától. De erről… erről a fekete lyukról, erről senki nem tud. Csak te… meg a Nyúl.”

A darab fő fókuszkérdése, hogy mi teszi emberré az embert, vagyis mi emeli az ösztöni lény szintjénél feljebb. Az előadás hivatott körbejárni azt a tényt, hogy a döntésre csak az ember képes, hogy a nem döntés során elveszítjük emberi mivoltunk egyik fő alkotóelemét. Az előadás főszereplője a mű során párkapcsolati döntésekkel találkozik, melyekben alapvetően képtelen döntést hozni majd a nagy nehezen meghozott állásfoglalást érintőn kiállni mellette.